Vannak, akiknek kellemesen bizsergető adrenalinlöketet ad egy állásinterjún való részvétel, másoknak meg horror - a töményebb változatból. Ezen az online interjúztatás talán kicsit segít, hiszen így kevésbé közvetlen az átélt feszültség; viszont testbeszéd szempontjából meg pont, hogy nehezebb terep, hiszen itt jóval kevésbé érezhető ilyen-olyan jelekből, megvan-e a szimpátia.
Kemény kérdések és helytálló válaszok
Először is, ha egy állásinterjún részt veszel, meg kell értened: a legjobb jelöltet keresik. Ez múlik a jelentkező tudásán, gyakorlatán, gondolkodásmódján, illetve azon is, belefér-e, illik-e a csapatba. Neked tehát erről kell meggyőznöd az interjúztatót. Az, ha keményebb kérdéseket tesz fel, nem a Te szívatásod miatt történik, hanem azért, mert érdekében áll, tudnia kell a reakciódat. (Nyilván vannak istenkomplexusos HR-esek is, akikbe egy szemernyi empátia sem szorult, de induljunk ki abból, hogy nem egy ilyennel van épp dolgod.)
1. Ha a cégről kérdeznek, nem kéne elvérezni
Szinte biztos, hogy fogsz kapni egy erősebb kérdést a cégről: belekérdezhetnek a területedtől függően, hogy milyen irányokat, lehetőségeket látsz a cég számára, ahogy abba is, mi nyilvánvaló a a látható platformok alapján. Itt azonnal kibukik a szög a zsákból, és nem vet rád jó fényt, ha túl általános válaszokat adsz!
Hogyan lesz ütős a reakciód?
Mindenképp nézz utána a cég social media felületeinek, olvasd el több posztjukat, és tüzetesen nézd át a weblapjukat is, hogy valóban hivatkozni tudj az olvasottakra. Törekedj a minél konkrétabb válaszokra ezáltal!
2. A másik oldal: amikor magadról kell mesélni...
Hol van már az a régi séma, hogy 2-3 mondatot kell magadról mondani? Sehol! Ma már az állásinterjúkon jóval komolyabb "personal brandinget" várnak tőled, amibe például a történetmesélés módszere is belefér.
Ahogy a cégek honlapján is kint szerepelnek sztorik, ugyanúgy részedről is lényeges, hogy ezeket megoszd. Ennek oka egyszerű: ha nemcsak általánosan elmondod, hogyan látsz dolgokat, milyen vagy, mit gondolsz, milyen eredményeket értéle el, hanem történetekkel is alátámasztod, hitelesebbé válsz. Állítani bárki, bármit állíthat magáról, de az események teszik valódivá.
3. A random logikai kérdések
Hány zongorahangoló van ma Magyarországon? Hány kínai étterem van Budapesten? Mennyi pattogós labda férne el a szobában?
Ezekre a kérdésekre nincs helyes válasz. Azt nézi itt meg az interjúztató, hogyan hat rád egy váratlan, megoldhatatlan kérdés, mi történik veled egy ilyen helyzetben? 1 perces néma csenddel gyászolod el az állást? Mindenféle számokkal dobálózol kétségbeesetten? Ezek egyike sem tesz pozitív benyomást.
Viszont, bármilyen megoldás felé elindulsz, jól jársz: ez ugyanis megmutatja a problémamegoldási rutinod. Felülről közelítesz, egésztől a részletek felé, vagy épp részletes adatokból próbálod meg felépíteni az egészet? Nyilván, ha egyiket vagy másikat célzottan keresik az adott pozícióra, van mit vesztened; viszont még mindig jobb, ha nem kerülsz be egy csapatba, ahová nem vagy való, mintha a próbaidő alatt derül ki mindez.
4. Milyen kérdéseket érdemes feltenni?
Akkor teszed a legjobb benyomást, ha kicsit magadat is belecsempészed a kérdésbe. Például: több konferencián vettél részt korábban, amelyekből jól profitáltál a korábbi helyeden, itt is van-e ilyen lehetőség? Vagy: a több termék közül, amelyet az adott cég fejleszt, melyiknek köszönhető leginkább a látványos növekedés? Stb.
*****
Junior programozói tudással rendelkezel | De nincs szakmai tapasztalatod | És be akarsz kerülni a munkaerőpiacra programozóként?
ExpereinceIT! - Az első programozói projektgyakorlat.
Valódi referencia, projektteljesítés a Vodafone számára, recruitment szakértői segítség.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
