Junior JAVA képzésünk az utolsó hajrába érkezett, azaz megkezdődött a projektfázis. Ekkorra már minden hallgató hihetetlen mértékű tudásanyaggal gazdagodott, az első, tanulással töltött időszak pedig élesre kapcsol: vajon melyik jelenti a nagyobb kihívást? Nálunk a gyakorlati szakasz valós projektet jelent, egy osztrák, távközléssel foglalkozó megbízónk a képzéses csapatnak adott ki tool fejlesztési feladatokat, és az első demók után már jól látszik: elképesztően ügyesek a hallgatók.
Diával, aki az egyetlen női tagja a csapatnak, és aki családanyaként, nyelvészeti terület után döntött a karrierváltás mellett, arról beszélgettünk, hogy éli meg a képzést, a gyakorlatot, és látja-e magát a jövőben ezen a területen.
#Labs: Elképesztően elhivatott és szorgalmas voltál már az első pillanattól kezdve. Hogy vagy most?
"Fáradtabb vagyok, ez tény, de az utolsó vizsga, illetve annak eredménye nagyon feldob. A gyakorlaton megint új technológiát kell megtanulni, töményen jönnek az információk, rengeteg a tanulás, a felfedezések. De Tamás - a gyakorlatot koordináló mentor - sokat segít."
#Labs: Mi jelenti a képzésen, vagy akár most, a gyakorlati fázisban a legnagyobb kihívást?
"Amikor valamit nem tudok azonnal, és próbálom megérteni. Ez olyan, mint egy hullámvasút. Keresünk egy fogódzót, amin elindulunk, és a próbálkozás végül előrevisz, siker, amikor valami működni kezd, ami addig nem."
#Labs: Egy bootcamp, egy karrierváltás esetén jellemző lehet végül a terület-elhagyás. Te továbbra is látod magad a programozói világban?
"Folyamatosan érzem, hogy jó helyen vagyok - miért is nem kezdtem sokkal hamarabb? A projektfázis pedig nagyon jó, hogy valódi feladat! Még picit visszakanyarodva az előző kérdéshez is egyébként, a területen kellő csapatmunka mindig továbbvisz, egyedül nehezebb lenne..."
#Labs: Mi az, amiben úgy érzed, változtál a képzés alatt?
"Magabiztosabb lettem, nem csak ezen a téren. Ha ezeket meg tudom csinálni, akkor úgy érzem, bármit! Emellett az angolom is fejlődött, és nyilván, a prezentáció... Korábban, ha ilyen feladat volt, inkább igyekeztem kerülni, most már az sem zavar, hogy angolul kell előadnom a demókon."
#Labs: A képzésről mi a véleményed így, a nagyján már túl?
"Továbbra is úgy gondolom, nagyon profi és célratörő a képzés, jó a tananyag és a hozzáállás is. Jó volt, jó bejönni reggel, hiszen ez egy kisebb csoport, egy védett közeg, ami jót tesz a tanulásnak. De kell a projektfázis, hogy elmélyítse a tudást, kicsit kiszedjen a burokból. A családdal nyilván egyezkedni kell, hiszen nekem most a képzés a munkám, de megoldjuk."
#Labs: Mennyire érzed magabiztosnak magad abban, hogy megállod a helyed a munkaerőpiacon - és milyen korábban 5, az ExperienceIT-s csatlakozókkal együtt, 7 férfi között dolgozni?
"Teljesen biztos vagyok benne, hogy megállom. Nagyon sokat kaptam a képzésen. A fiúkkal pedig maximálisan egyenrangú felek vagyunk. Itt tényleg nem éreztette soha, senki, hogy egyedüli nő vagyok a csapatban."
Köszönjük szépen Diának a beszélgetést - és további hasonló lelkesedést, eltökéltséget és sikereket kívánunk neki, projektszakaszon innen és túl.
Az interjúval pedig az sem titkolt szándékunk, hogy szóljunk kicsit a lányokhoz, nőkhöz. Ez egyáltalán nem kizárólag férfiterület, egy nőnek is lehet hozzá ugyanolyan affinitása. Sokkal lényegesebb benne a szorgalom, az elhivatottság, a megoldásorientáltság - és az, hogy ha kell, otthon leülj tanulni, próbálkozni.... A "kiközösítéstől" pedig nem kell félni: a programozás ugyanis pontosan az a terület, ahol nem az számít, ki vagy, és honnan érkezel, hanem az az érdekes, amire képes vagy. Csapatban és egyénileg is.
Kövess minket további infókért:
Fejlesztői workshopok, képzések - Matritel Labs hivatalos weboldal
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.