Most már, köszönhetően a programozó szakmát mindenkihez közelebb hozó bootcampeknek is, a programozók egyre kevésbé számítanak csodabogárnak. Amíg 15-20 évvel ezelőtt kőkemény előítéletekkel viseltetett az "átlagember" irántuk, addig az elmúlt néhány évben a technológia fontosabbá vált, illetve az IT-cégek jelentősen elhúztak menőségben a többi mellett. Náluk okozta a legkisebb bonyodalmakat a home office-ra való átállás, ők azok, akik először voltak fenn a LinkedIN-en, és akik apró garázs-starupkból a világ legütősebb cégeit hívták életre.
Hogyan működik a programozó agya?
Azért tettük fel a cikk címét is adó kérdést, mert állandó dilemma az, mi is kell a programozáshoz, mitől más az, aki akár otthoni tanulással is ütős karriert húz fel magának, mint az, aki egyetemi képzés után is bajlódik a munkaerőpiaci érvényesüléssel... És itt most nem olyan személyes jellemzők állnak a középpontban, minthogy az egyiknek megy a personal branding, a másiknak meg nem! Hanem kizárólag a szakmai helytállásról van szó.
Nem a matekzsenik lesznek jó programozók
Egy korábbi cikkünkben már mi is írtunk arról, hogy az egykor gondolt matekos-reál készségek helyett, sokkal nagyobb jelentősége van a nyelvérzéknek a programozásban. Vagyis, bár tény, erős logikai kompetenciát, a dolgok összefüggésben való látását igényli, és vannak benne "matekos" dolgok, aki a nyelvekben jól teljesít, annak való inkább a programozás. (Megjegyzés: csak az én ismeretségi körömben, aki ennek a cikknek a szerzője vagyok, van több olyan jelenlegi programozó, akik anno nyelvi szakra jártak / nyelvi szakon végeztek az egyetemen!)
Egy friss német kutatás a konkrét agyműködést vizsgálta, vagyis azt, milyen részei lesznek aktívak az agynak, miközben a programozáshoz köthető feladatokat végez valaki. A korábbiak alapján már nem hozott nagy felismerést, inkább csak igazolta a tézist az eredmény: nem mutatott megnövekedett aktivitást az agy matematikai, logikai feladatok ellátásáért felelős része. És, hogy-hogy nem: a forráskódok olvasásakor inkább az a bal oldali fele volt aktív, ahol a beszédértési központ is elhelyezkedik.
Nem tudományos jellemzők - avagy kódolt-e, hogy kódolsz majd?
Ezen felül persze, vannak olyan tulajdonságai is a programozók szellemi működésének, amelyekre nincs kutatás, csak amolyan "népi megfigyelések."
Ilyenek a klasszikus programozó személyiségtípusok, mint az analitikus-tervező INTJ; a kérlelhetetlenül logikus, ám kissé elvarázsolt INTP, vagy a technológiai eszközök iránt elkötelezetten rajongó ISTP. Ebből nyilvánvaló az is, hogy a programozók közt gyakoribb az introvertált személyiség - az extrovertáltak inkább projektmenedzseri, illetve product owner pozíciókban vannak. A programozás olyan elmélyült tevékenység, ami igényli az introvertáltakra inkább jellemző koncentrált figyelmet. Emellett, ők általában jobb alkalmazkodók, ami a SCRUM-csapatokban való teljesítéshez fontos, hiszen a munka csapatban zajlik. (Figyelem: az introvertált személyiség nem egyenlő az antiszociális személyiséggel, amely egy kóros állapotot jelent. Az introvertált jelentése befelé forduló, inkább befelé "megélő", ami egyáltalán nem jelenti a szociális kapcsolatok nélkülözését.)
Van fejlesztői tudásod, de még nem sikerült vele karriert építened? Hiányzik a gyakorlat?
EXPERIENCEIT! - A TE LEHETŐSÉGED.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
